Ivartalanításról pro és kontra

Ivartalanítás- előnyök, hátrányok…miért érdemes?

Minden nap az állatorvosi praxisban találkozunk a fentebb megfogalmazott kérdéssel, vagyis azzal, hogy a nem tenyésztési célra vásárolt kutyánkat-cicánkat érdemes, javasolt-e ivartalaníttatni vagy sem?

A válaszunk a kérdésre: mindenképpen igen! Ennek több oka is van, akár cicáról akár kutyáról beszélünk. Az alábbiakban egy részletes összefoglalót szeretnénk adni, amivel az ivartalanítás körüli tévképzeteket és félelmeket szeretnénk eloszlatni, egyúttal szeretnénk rávilágítani azokra az egészségügyi tényezőkre, amik miatt mi, állatorvosok javasoljuk ezt a beavatkozást.

Következzenek tehát az érvek pro és kontra…

A fiatal korban ivartalanított állatok bizonyítottan tovább élnek! Hogy miért? Mert statisztikák egyértelműen kimutatták, hogy a kutyák második ivarzása előtt elvégzett ivartalanítási műtéteknél kevesebb, mint 1% esély van idősebb korban az emlődaganatok kialakulására, míg a második tüzelést követően ennek az aránya 26%-ra ugrik meg! Tehát minden 4. idősödő kutya érintett lesz! Macskáknál is egyértelmű az összefüggés az emlődaganat kialakulása és a hormonálisan aktív állapot között. Amennyiben már kialakult az emlőszövetben egy daganatos elváltozás, a kiújulás kockázatát csak az érintett szövet radikális eltávolításával és egyidejű ivartalanítással lehet csökkenteni. Sajnos a sejtek szóródása miatt később megjelenhet az elváltozás a többi emlőtelepben is és áttéteket is képezhet (leggyakrabban a tüdőben). Áttétképződések esetén már a radikális műtéttel sem fogunk tudni segíteni a daganat terjedésében és a prognózis mindenképpen rossz lesz, ezzel nem kevés szenvedést okozhatunk kedvencünknek.

Emlődaganat kutya emlőjében

Idősebb korban (de akár már 2-3 éves kortól is!) szuka kutyákban és nőstény macskákban is nagyon gyakori a hormonális változások következményeképpen kialakuló gennyes méhgyulladás, amit ha nem vesznek észre a gazdik időben, az állat akár el is pusztulhat! Ilyenkor a méh üregében gennyes tartalom halmozódik fel a beszaporodó baktériumok miatt, ebből a tartalomból méreganyagok szívódnak fel az állat szervezetébe, vérmérgezést (ún. septikemiát) okozva, ami végül kihat a vese és a máj működésére is és károsíthatja azokat sokszor akár visszafordíthatatlan mértékben is. Ezekben az esetekben sajnos nagyon ritka, hogy konzervatív kezeléssel orvosolni tudjuk a problémát, ezért az ivartalanítás ilyenkor már életmentő beavatkozásnak számít. Érthető okból ennél a pontnál már jóval nagyobb a kockázata az amúgy rutin műtétnek, hiszen az állat nem egészséges, rizikópáciensnek számít. Egy méhgyulladás utáni ivartalanítás után sokszor még szükséges lehet a napokig tartó utókezelés is.

Gennyel telt méhszarvak a kutya hasüregében

Ismert tény, hogy a macskák sokszor kóborolnak, eljárnak otthonról. Kandúrok esetében az állandó territoriális harcok és a nőstényért folytatott küzdelmek harapásokhoz, tályogok kialakulásához vezethetnek. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben fertőződhetnek a cicák olyan gyógyíthatatlan betegségekkel, mint a macska AIDS (FIV-feline immunodeficiency virus), a macska leucosis vagy a fertőző hashártyagyulladás (ún. FIP). A nem ivartalanított kandúrok a kijáró nőstény macskákkal párosodva a betegséget átadhatják és a kiscicák is megbetegedhetnek már méhen belül is. Tehát komoly felelősségünk van a betegségek megelőzésében is az ivartalanítással!

Álvemhesség kialakulása: szuka kutyákban ez egy fiziológiás folyamat, ami minden tüzelést követően jelentkezik (emlők duzzanata, péra duzzanata, a tejelválasztás megindulásának tüneteiben). Egyes szukáknál ezt az állapotot nem is lehet észrevenni (ettől függetlenül hormonálisan lezajlik minden esetben!), másoknál viszont bágyadtság, étvágytalanság, emlőgyulladás is kialakulhat, ami a tulajdonok számára sokszor ijesztő lehet. Nem ritkán gyógyszeres beavatkozásra is szükség van, hogy a tüneteket enyhítsük. Minél több álvemhességen esik át az állat, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála a későbbiekben emlődaganat! Ez a hormonális folyamat ivartalanítással véglegesen megszüntethető.

Kan kutyákban már 2-3 éves kor után a prosztata jóindulatú megnagyobbodását lehet észlelni a tesztoszteron termelés eredményeképpen, ami kezdetben nem okoz tüneteket, azonban a későbbiekben vizelési nehézségeket, véres vizeletet, valamint visszatérő hólyaghurutot is eredményezhet. A herék daganatos megbetegedése is összefüggést mutathat a tesztoszteron termelődésével, tehát itt is az ivarmirigyek (herék) eltávolítása jelentheti a végleges megoldást.

Heredaganat és ún. rejtett here kutyában

Itt érdemes megemlíteni, hogy a hím ivarhormon felelős lehet a kanok domináns, nem ritkán agresszív viselkedésének kialakításában is, ami gyakran vezet verekedéshez, komoly sérüléseket okozva az állatoknak (vagy akár a gazdinak is). Ilyen esetekben szintén érdemes a kutyaharapási balesetek elkerülése végett az ivartalanítást megfontolni.

Tüzelési időszakban gyakran fordul elő, hogy kan kutyánk elkóborol, bemászik lehetetlennek tűnő helyekre is, hogy a kiszemelt nőstényt megkaphassa. Ez nem ritkán okoz kellemetlenséget a kutyatulajdonosok számára és bizony komoly következményekkel is járhat: a kanok eltűnnek, autó ütheti el őket (számolni kell az ebből következő csonttörések kezelési költségeivel, de akár halálos gázolás is előfordul nem egyszer…), a szukák vemhesülhetnek.

Kandúroknál is gyakori, hogy elvándorolnak, nem kívánt kiscicákat nemzenek, balesetek érik őket. A nőstény macskák már akár 5-6 hónapos kortól vemhesülhetnek, ami a fiatal szervezetükre nagyon megterhelő lehet.

Ebből fakadóan is beszélni kell a kutya-cicapopuláció szabályozásáról is. Ismert tény, hogy itthon a menhelyek tele vannak utcára került vagy akár szemeteszacskóban kidobott újszülött kutyákkal, cicákkal. Minden esetben az állattulajdonos felelőssége, hogy a felesleges kutya-cicapopuláció növekedését megakadályozza-szabályozza, ezáltal közvetve az állati jóllétért is tesz.

Az alábbi mondatokkal szintén gyakran szembesülünk..:

Dehát egyszer szeretnénk, ha szülne…

Jelenleg semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a kutyákat-cicákat érzelmileg befolyásolná, ha egyszer ellenek, vagy kanok esetében hogy egyszer nemzenek. Őket az ösztöneik vezérlik, hormonálisan befolyásolt a viselkedésük, ezáltal nem élik meg ugyanúgy a “gyermekvállalás szépségeit”, mint mi emberek azt gondoljuk. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy nem minden ellés megy egyszerűen, sokszor az állatok kifejezetten szenvednek, ráadásul rengeteg buktató is lehet! Ezek közül csak néhány példa: elakad a magzat a szülőútban, túl nagy a magzat (emiatt nem képes megelleni), nem életképesek a kiskutyák, nem tudja az anyakutya megelleni stb. Ilyenkor általában sürgősségi állatorvosi segítségnyújtásra van szükség, ami nem olcsó mulatság és sok esetben a kiskutyák és az anyakutya egészségét a legszakszerűbb ellátás mellett is veszély fenyegeti.

Amennyiben minden gond nélkül megszületnek a kiskutyák, ott is készülnünk kell arra, hogy lehet, nekünk kell 2 óránként felkelni tápszerrel etetni őket, mert az anyakutyának bizony nem mindig van elegendő teje. Az első oltásokról, féreghajtásról, etetésről is a tulajdonosnak kell gondoskodnia, ami nem költségkímélő tevékenység. Mindezeket figyelembe véve és mérlegelve szabad csak egy ilyen horderejű döntést meghozni! Az állatoknak erre nincs feltétlenül szüksége, teljes életet tudnak élni ivartalanítás után is.

Megváltozik majd a viselkedése az ivartalanítás után…

Az ivartalanítás a kutya alapviselkedését nem befolyásolja, ha változik is, csak pozitív irányban! Kanoknál és kandúroknál az elkóborlási esetek csökkennek, az agresszivitás és a verekedések száma is csökken (nekünk, gazdiknak, ez kevesebb állatorvoshoz járást és kevesebb kezelési költséget jelent majd). A kutya/ macska nyugodtabb lesz, kiegyensúlyozottabbá válik, kezelhetőbb lesz, a személyisége pedig változatlan marad!

El fog hízni ivartalanítás után…

Ivartalanítás után valóban megváltozik a szervezet anyagcseréje a hormonális változások következtében, emiatt bizony érdemes odafigyelni a súlykontrollra a műtétet követően. Nem minden állatnál okoz ez problémát és a legtöbb esetben a tulajdonos odafigyelésével (pl. rendszeres súlyméréssel) minden esetben szinten tartható az ideális testsúly. Vannak mostanra már olyan kifejlesztett gyári tápok is, amik összetételüknél fogva alkalmasak a testsúly szinten tarására vagy csökkentésére.

Előfordulhat inkontinencia (vizeletcsepegtetés) az ivartalanítást követően?

Ivartalanítás után szuka kutyáknál az ösztrogén hormonszint lecsökken, ami ritkán (pár százalékos előfordulással), egyes kutyáknál a hólyag záróizomzatának tónusát csökkentheti, emiatt vizeletcsöpögés előfordulhat. Ez azonban csak kevés kutyát érint és gyógyszeresen teljes mértékben szinten tartható.

Az altatás kockázatos…

Minden altatással vagy bódítással járó beavatkozásnak kockázata van, ami fiatal, egészséges állatokban mindazonáltal meglehetősen csekély.  Mindent elkövetünk, hogy kedvencüket a legnagyobb biztonsággal altathassuk, erről olvashatnak részletesebben majd a soron következő, az Ivartalanítás- a kulisszák mögött című írásunkban.

Idősebb korban minden esetben nagyobb az altatási kockázat, különös tekintettel az olyan esetekre, ahol egyéb háttérbetegség is áll már a háttérben (pl. méhgyulladás vagy emlődaganat), ezért  is hangsúlyozzuk a fiatal korban történő ivartalanítás fontosságát.

Miért ilyen drága…?

Elsőre valóban soknak tűnhet ez az összeg, azonban mindenképpen érdemes belegondolni abba, hogy ez egy egyszeri kiadás, amivel a fentebb említett betegségek kockázata minimálisra csökkenthető! Gondoljunk csak bele, hogy mekkora kiadással fog járni egy idősebb, már beteg állat műtéte illetve utókezelése akár egy méhgyulladást követően és még a teljes felépülés sem garantált!

Szeretnénk továbbá, ha tudnák, hogy az ivartalanítás összegéért MI mit tudunk nyújtani Önöknek és kedvencüknek: egyrészt rendelőnkben minden tőlünk telhetőt elkövetünk annak érdekében, hogy kedvencük a legkorszerűbb, legbiztonságosabb kezelést és bánásmódot kapja az ivartalanítás (vagy bármely más műtét) alatt. A legkorszerűbb altatási protokollokat használjuk az altatási kockázatok csökkentése érdekében (vénás bódítás, altatógéppel történő altatás, infúzió a műtét ideje alatt). A műtét közben folyamatosan altatóorvos felügyeli a biztonságos altatást és ellenőrzi az életfunkciókat, illetve egy asszisztens is folyamatosan jelen van a technikai háttér biztosítására. A hasüregen belül minden esetben minőségi, felszívódó fonalakat használunk. Műtétet követően nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő körülmények között történő, asszisztált ébredést. Emiatt meleg helyen, felügyelet mellett ébrednek az állatok és csak éber állapotban, járóképesen adjuk őket – a megfelelő utasításokkal – haza. Kiemelt jelentőséggel bír a műtét közbeni és utána történő fájdalomcsillapítás, emiatt a műtét ideje alatt és azt követően is a súlyuknak megfelelő mennyiségben kapják a megfelelő, hatékony gyógyszereket. Minden esetben varratszedésig kontrolláljuk többször is a műtéten átesett betegeket, hogy minden felmerülő kérdésükre válaszolni tudjunk és hogy minden a lehető legnagyobb rendben legyen.

Nincs mégis lehetőség inkább fogamzásgátlásra…?

A fogamzásgátlás sajnos állatoknál sokkal több kockázatot hordoz, mint emberek esetében. Macskáknál rendelkezésre állnak tablettás készítmények, amelyek használatával elnyomhatók az ivarzási tünetek, de rendszeres használatukkal akár pár hónapon belül petefészekciszták és méhelfajulás alakulhat ki, ami teljesen felborítja a hormonháztartást és végül méhgyulladáshoz vezethet.

Szuka kutyáknál tablettás megoldás jelenleg nem áll rendelkezésre, az állatorvosnál beadatható ivarzásszabályozó injekciók pedig hasonlóan komoly következményekkel járhatnak, itt akár egyetlen injekció után méhgyulladás alakulhat ki!

Kan kutyáknál léteznek már olyan készítmények tabletta vagy implantátum formájában, melyek csökkentik a tesztoszteron termelést, tehát gyakorlatilag sebészi beavatkozás nélküli, ún. „kémiai herélést” tesznek lehetővé. A hátrányuk, hogy fél évente a kezeléseket ismételni szükséges a hatás fenntartásához, ami nem kifejezetten költséghatékony megoldás (egy implantátum ára közel azonos az ivartalanítási költségekkel). Idős vagy rizikóbeteg állatoknak mindazonáltal ideális megoldást biztosíthatunk ezekkel a készítményekkel.

Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj és az állat vemhesült?

Erre a problémára manapság van már kevesebb mellékhatással járó injekciós készítmény kutyák részére, ami a magzati csontváz kialakulásáig, kb. a 45. napig beadható, természetesen kizárólag állatorvosi felügyelet és kontroll mellett. Amellett, hogy ez egy meglehetősen biztonságos készítmény, ennek a kezelésnek az ára szinte megegyezik egy ivartalanítás költségével, nem minden esetben szívódnak fel a magzatok és bizony van kockázata is a beadásának (méhgyulladás kialakulása).

Fontos tudni arról, hogy vemhesség esetén még mindig nem késő elvégeztetni az ivartalanítást, főleg abban az esetben ésszerű ez a döntés, ha nem tudunk gondoskodni a leendő kutyapopulációról és nem szeretnénk a későbbeikben utódokat kedvencünktől.

Rendben, ivartalanítsunk, de mikor..?

Erről a mai napig megoszlanak a vélemények. A fentieket figyelembe véve szuka kutyák esetében akár az első tüzelés előtt (5-6 hónaposan) elvégezhető a műtét, de a szervezet fejlődése szempontjából talán ideálisabb az első tüzelést követően elvégeztetni. A 2. tüzelés után már nő az emlőtumor kialakulásának kockázata, ezt érdemes mindig fejben tartani.

Ha idősebb, nem ivartalanított kutyát fogadunk be, akkor is javasoljuk a műtétet a fentebb említett betegségek megelőzése okán. Az ideális időpont a műtétre a hormonálisan kevésbé aktív állapot. Ez a tüzelést követő 3-4. hónapban időszerű (általában a legtöbb kutya fél évente ivarzik).

Nőstény macskáknál a tüzelés sokszor sem a macska, sem a környezetére nézve nem egy nyugalmas időszak. Ilyenkor napokon át hangosan nyávognak, hemperegnek, sokszor van olyan érzésünk, mintha nagyon szenvednének és ezt még éjszakára sem hagyják abba. Tapasztalatunk szerint a lakásban tartott cicáknál ez a pont hozza magával a döntést az ivartalanítás mellett :). Kijáró cicáknál ezek a tünetek nem mindig nyilvánvalók és sokszor már csak a nem kívánt cicaszaporulattal találjuk szemben magunkat. Emiatt nőstény macskák esetében 5 hónapos kortól már javasoljuk a műtét elvégzését. Habár a cicák gyakrabban ivarzanak (normális esetben 2 hetente), itt is célszerű megvárni a műtéti beavatkozással az ivarzási ciklus elmúlását (5-7 napos periódus), ha lehetőségünk van rá.

Kan kutyáknál 6-7 hónapos kortól javasoljuk már a műtétet, kandúr macskáknál (főleg ha kijárnak) 5-6 hónapos kortól érdemes már sort keríteni a beavatkozásra (még a „jelöléses” időszak előtt).

Reméljük, hogy segítettünk eloszlatni pár kételyt a műtéttel kapcsolatban, így talán mostanra kevésbé tűnik olyan ijesztőnek. Bármilyen továbbiakban felmerülő kérdésükre természetesen szívesen válaszolunk telefonon is vagy személyesen!