Nyuszikról, nyuszitartásról

Húsvétkor a csábító kirakatok és reklámok hatására sokakban felmerül a kérdés, bővüljön –e a család egy kisnyúllal ? A nyúltartás igazából nem túlságosan bonyolult, nem kimondottan hely- és időigényes, ám sok kedves, vidám élménnyel kecsegtető elfoglaltság. Kisebb lakásba, elfoglaltabb pároknak és kisgyerekes családoknak is sokkal alkalmasabb állat a nyúl, mint például a kiskutya, vagy a kismacska.

Van néhány alapvető információ,amelyet jó ha tudunk, mielőtt nyúltartásra adjuk a fejünket, lássuk ezeket most.

-Milyen fajtát válasszunk?

A különféle törpenyúlfajták a legdivatosabbak, hiszen ezek felnőtt korukban sem nőnek 3kg-nál nagyobbra, így tartásuk is sokkal egyszerűbb. A többi nyúlfajta sokkal nagyobbra nő (az óriásnyulak akár 5,5Kg-ra !), így nagyobb a helyigényük és természetesen több táplálékot is esznek, valójában nem lakásba valók.

Érdemes tudni azonban, hogy a törpenyulak kissé érzékenyebbek, gyakrabban vannak egészségügyi problémáik (amelyekre később kitérünk), mint nagyobb testű társaiknak.

-Hol, miben tartsuk?

A nyulak tarthatók lakásban, vagy kertben (esetleg teraszon), mindkét esetben az állatkereskedésekben kapható nyúlketrecek közül érdemes választani, benne golyós önitatót, valamilyen etetőtálkát, és egy-két búvóhelyet kell elhelyezni. Ez utóbbi nagyon fontos, mert a nyúl rejtőzködő természetű prédaállat (megszokta, hogy általában vadásznak rá), és amennyiben olyan ketrecben tartjuk, ahol nem bújhat el, nagyon súlyos, akár betegséghez vezető stressz hatásnak tesszük ki (megközelíti az állatkínzás fogalmát)!

Sokan nem tudják, hogy a nyulak a hideget (természetesen előzetes fokozatos szoktatás után!) nagyon jól tűrik, a meleget viszont annál kevésbé. Huzamosabb ideig 25° C felett nem szabad tartani, és a tűző naptól is óvni kell őket.

A nyulak bár társas lények, egészen jól viselik az egyedüllétet is. Több nyúl együtt tartása esetén számolni kell azzal, hogy rendkívül szaporák, és a bak nyulak egymással néha összeverekedhetnek egy-egy kívánatos nőstényen! Az ivartalanítás megoldást jelenthet erre a problémára.

A lakásban és a kertben tartott nyulakat is rendszeresen (lehetőleg naponta) engedjük ki a ketrecükből, hogy szabadon ugrándozhassanak, eleget tegyenek mozgásigényüknek (enélkül könnyen elhízhatnak).

Érdemes elkeríteni számukra egybiztonságos helyet, ahol kedvükre „garázdálkodhatnak”.

Mire figyeljünk, amikor elkerítjük ezt a helyet:

ne legyenek ott mérgező növények (a legygakoribbak): filodendron, gyűszűvirág, mikulásvirág, borostyán, leander

ne legyenek ott elektromos és egyéb vezetékek (telefon, internet, stb.)

óvatosan a tapétával, falfestékkel, bútorokkal, textíliákkal (takaró, szőnyeg), mert megrágcsálhatják ezeket

a kerti ketrecet alulról is zárjuk le,mert hamar kiáshatják magukat és elszökhetnek

erős széltől, esőtől, huzattól, de a tűző naptól, sugárzó hőtől is óvjuk a helyet.

-Hogyan, mivel etessük?

Nagyon sokan nem tudják, hogy a nyulak alaptápláléka a széna!

A nyulak emésztésének fő helyszíne a vastagbél és a hatalmasra nőtt vakbél, amely szinte az egész hasüreget kitölti. Ebben bonyolult összhangban él rengeteg sokféle baktérium és egysejtű élőlény, ezek segítenek a nyúlnak a rostdús takarmány megemésztésében. A bélben élő mikroorganizmusok érzékeny egyensúlyát szokatlan takarmány, jelentős stressz, antibiotikumok, vagy akár a megszokott takarmányból túlságosan sok elfogyasztása könnyen felboríthatja, amelynek súlyos, akár végzetes következménye lehet (később, az egészségügyi problémáknál erre még visszatérünk)!

A nyulak testméretükhöz viszonyítva viszonylag nagy mennyiségeket esznek, és igen gyakran. Az éhezést nagyon rosszul viselik, szigorúan tilos bármilyen okból koplaltatni őket!

Itt térünk ki arra is, hogy a nyulaknak, (mint minden állatnak!) minden nap folyamatosan szükségük van friss vízre, erre legalkalmasabbak a golyós önitatók.

A széna mellé a nyulaknak különféle granulált nyúltápokat, magkeverékeket, zöldséget és gyümölcsöt adhatunk.

A nyúltáp és a magkeverék nem ugyanaz! A granulált nyúltáp kis henger formájúra préselt zöld színű takarmány, a magkeverékek pedig szárított gyümölcsöket, zöldségeket, fogkoptató növényeket is tartalmaznak.

Az ideális nyúlmenü összetétele ha granulált nyúltápot is etetünk:

50% széna

40% granulált nyúltáp

10% friss zöldeleség,

vagy granulált nyúltáp etetése nélkül:

50% széna

30% magkeverék

20% friss zöldeleség.

Etethető magok: főleg zab és búza, kevés kukorica, napraforgó, rozs.

A kukorica, a dió, mogyoró, az aszalt gyümölcsök és a zöldségek nagyon kedvelt nyúleleségek, de vigyázzunk velük, mert túlzott etetésük elhízáshoz vezet!

A száraz kenyérhéj néha mértékkel adható, de fogkoptatásra önmagában nem alkalmas.

Zöldeleség:

csak tiszta helyről származó pitypang, saláta, sárgarépa, retek, lóhere, pásztortáska,

ezeket minden esetben alaposan meg kell mosni és utána megszárítani!

Gyümölcsfaágakat is kaphatnak friss hajtásokkal.

Adható sárga- és fehérrépa (zöldjével), kínai kel, mindenféle saláta, zellergumó zöldjével, paprika, paradicsom, uborka, cukkini, sütőtök.

Gyümölcsök:

alma, körte, dinnye (héja is), eper, szőlő, ananász, őszibarack.

Időnként adhatók mértékkel fűszernövények:

kapor, bazsalikom, koriander, kakukkfű, tárkony, citromfű, kömény, rozmaring.

Amit ne etessünk soha:

bab, borsó, brokkoli, karalábé, karfiol, káposzta, spenót, sóska (felfúvódást, illetve a két utóbbi veseproblémákat okoz).

keksz, chips, sütemény, csokoládé, hús, tojás, tejtermékek (nem nyulaknak való, betegséget okozó táplálékok).

-Jelentősebb egészségügyi problémák, ezek megelőzése, és gyógykezelése:

Mielőtt ezekre részletesen kitérnénk, szeretnénk felhívni a figyelmet néhány fontos dologra a nyulak egészségvédelmével kapcsolatban.

A nyulak betegségei és kezelésük is jelentősen eltér a húsevő kutyákétól, macskákétól. Emiatt minden nyúltartónak javasoljuk, hogy mielőbb vegye fel a kapcsolatot egy olyan állatorvosi rendelővel, amely nyulak ellátására is felkészült.

A nyulak (és egyéb kisrágcsálók is) ha betegek, nagyon hamar, akár órák alatt képesek igen rossz állapotba kerülni, emiatt érdemes őket minden nap alaposan megfigyelni, és amennyiben bármilyen szokatlan tünetet tapasztalunk náluk, mielőbb vigyük szakértő állatorvoshoz őket, vagy legalább kérjünk tanácsot telefonon! Ne várjunk, és ne próbáljunk különféle házi praktikákat, ezeknek általában szomorú végük lesz…

Készüljünk fel arra, hogy az állatorvosi költségek nem mindig állnak összhangban az állat méretével, vagy pénzbeli értékével! Az állatorvos szaktudásának, egy röntgenfelvétel vagy ultrahangos vizsgálat készítésének, injekciók és infúziók beadásának, az állat alapos átvizsgálásának, esetleg bódításának, műtétének stb., nyulaknál is hasonló díjai vannak, mint más állatok (pl. kutyák, macskák) esetén. Ezeket a költségeket az állat testmérete sajnos jelentősen nem befolyásolja. Emellett nagyobb állatok vizsgálata gyakran lehetséges ún. kiegészítő képalkotó vizsgálatok nélkül is, áttapintással, megtekintéssel is. Ezekre a módszerekre sajnos nyulak és egyéb kisállatok esetén csak korlátozottan hagyatkozhatunk, a pontos diagnózis felállításához sokszor van szükség röntgen-, vagy ultrahang vizsgálatra, emellett a szájüreg és a fogak átvizsgálása legtöbbször csak bódításban lehetséges! A gyógykezelések általában nem 1-2 napig, hanem gyakran tovább tartanak (akár egy hétig), és mivel a szájon át történő gyógyszerbeadás nyulaknál igen nehézkes, ilyenkor naponta kell visszajárni az állatorvoshoz injekciókra!

Szükséges –e a nyulaknak védőoltást adni?

Igen, a csak lakásban tartott nyulaknak is javasolt a kétkomponensű védőoltás beadatása, mert a betegséget terjesztő szúnyog a lakásba is bejuthat! Ez a két betegség (Myxomatosis, nyulakvérzéses betegsége) védőoltással megelőzhető, viszont nem gyógyítható.

Az alapoltást kölyökkorban három hét különbséggel kétszer adjuk be, majd ezt követően félévente javasolt az ismétlő oltás, amelyek közül az egyiket érdemes tavaszra időzíteni, mielőtt a szúnyogok aktívak lesznek.

A legjelentősebb egészségügyi problémákról részletesen:

A nyulak egyik jelentős egészségügyi problémáját a rosthiányos táplálkozás okozza. Ezt a megfelelő minőségű (nem poros, friss, illatos réti) és mennyiségű (folyamatosan legyen a nyúl előtt, amennyit csak akar annyit ehessen belőle) széna biztosításával megelőzhetjük.

Rosthiány esetén a szőrzet kopottá, töredezetté válik és az állat rágja is azt, emellett emésztési zavarok is felléphetnek.

A másik viszonylag gyakori problémát a fogak túlnövése, fogkopási rendellenesség okozza.

A nyulak metsző (elöl) és zápfogai (hátul) is állandóan nőnek, ezért nagyon fontos számukra a fogak állandó koptatása! Ez részben a rágás útján megy végbe, részben az alsó-felső fogsor tökéletes illeszkedése esetén egymást is koptatják az egymáshoz érő fogak. Ezért fontos fogtörés esetén a letört fog kinövéséig az ellenoldali fog rendszeres vágása!

A nem megfelelő táplálás (túl sok puha eleség), a fogkoptató anyagok (pl. fakéreg, fadarab) hiánya, baleset miatti fogsérülések, esetleg genetikai hajlam is okozhatja.

A nyulak ilyenkor nem képesek a táplálékot megfelelően a szájukba venni, esetleg a túlnőtt fogak sérüléseket is okozhatnak a szájban, emiatt nem esznek, így lesoványodnak, sokszor nyálzanak (csatakos szőrzet az arcon) és emésztési zavarok, hasmenés, puffadás alakulhat ki.

Az egyszer túlnőtt, rendellenes irányulású fog az esetek többségében a visszavágás után is ferdén fog nőni, ezért bizonyos időközökben (1-2 havonta) az állat egész életében vágni kell!

Emellett gyakoriak a különböző eredetű bélgyulladások, amelyek vezető tünete a hasmenés, az étvágytalanság, bágyadtság, felfúvódás. Ezek néha enyhébb, néha súlyosabb lefolyásúak, azonban minden esetben érdemes a nyulat állatorvosi vizsgálatra vinni, mert gyakran van szükség gyógyszeres kezelésre!

Gyakran társul rosthiányos tápláláshoz, és fogkopási rendellenességhez a teljes, vagy részleges bélelzáródás.

A nyulak ilyenkor rosthiány esetén a saját szőrük és a környezetükben található rostos szerkezetű textíliák rendszeres elfogyasztásával, fogkopási rendellenességek esetén pedig a rosszul megrágott rostos takarmány lenyelésével a gyomrukban, belükben nagy mennyiségű emészthetetlen anyagot „gyűjtenek össze”. Ez az összeállt anyag (bezoár) a belekben, vagy a gyomorban összeállva okoz emésztési zavarokat, étvágytalanságot, felfúvódást, bélsárrekedést, bélelzáródást. A teljes bélelzáródás az állat gyors állapotromlásához, állatorvosi beavatkozás (rendszerint műtét) nélkül elpusztulásához vezet, ezért sürgősségi ellátást igényel!